Szentimrefalva a Marcal-medencében, Sümegtől 10 km-re északra fekszik. A Kígyós-patak és a Marcal folyó közötti ártérből kiemelkedő hegylábi leejtőre épült. A település neve legkorábban 1367-ben szerepel Villa Sarusd néven, amelyhez az árteres vidék nagy része tartozott, ezért megkülönböztetésképpen nevezték eredetileg Szentimresárosdnak. Ez a település első neve, amely mindenesetre csak az egyház felépülése, illetve a település kialakulása után keletkezhetett. Később Sárosd névvel illetik a települést, amely a 16. századtól állandósult. 1908-ban a nagy helynévrendszerezések évében a Szentimrefalva nevet nyerte.

Erős kapcsolatot ápolnak a Szent Imre nevét viselő településekkel. 2019-ben avatták a katolikus templom szomszédságában álló, bronzból készült Szent Imre-mellszobrát, mely Lantos Györgyi alkotása.

A településen napjainkban 200 fő él, az önkormányzat intézményt nem tart fent. A lakosok nagy része eljár dolgozni, a gyerekek a szomszédos Csabrendekre járnak iskolába, óvodába.
A falut a nyugalom, a természet érinthető közelsége, a csönd és erős közösségi összetartás jellemzi. Ideális a világ zajától menekülni kívánó turistának, a merengésre szemlélődésre vágyó városi embernek.