Hosztót település Veszprém megye nyugati peremén, Sümegtől nyugatra, Vas megye határa közelében fekszik. Neve a magyar hosszú melléknév-nek és a tót népnévnek az összetételéből ered (Hosszútót). A falu nevének mai formában történő használata 1742-től kezdődően terjedt el. Hosztót legmagasabb dombjának (tengerszint felett 174 méter) a régi iratok szerint Pap-hegy, illetve Kálvári- domb a neve, de a nevek ma már nem használatosak. Manapság a helybeliek Templom-dombnak nevezik. A dombon lévő gyönyörű hófehér templom a település legjelentősebb építészeti öröksége. Hosztót nagyboldogasszonyak szentelt római katolikus temploma a falu házaitól kissé elkülönülten, a Templomdombon áll. A Veszprémi Főegyházmegyéhez tartozik, a zalaszegvári plébánia filiáléja. Az épület műemléki védettség alatt áll. Az egyhajós templom gótikus szentélye keletre néz. Hajója barokk, egyetlen nyugati, homlokzati tornya gúlasisakot visel. Északi oldalán sekrestye található. A hajót és a szentélyt kívül támpillérek tagolják; az előbbi északi oldalán egy, a délin három támpillér és három ablak látható. Az ablakok eredetileg mind csúcsívesek voltak, de egy felújítás során a középsőt megnagyobbították és félköríves záródást kapott. A szentély alacsonyabb a hajónál és négy támpillér támogatja.

 A település faluképe 1720 után történt újratelepítést követően alakult ki. Hosztót egyutcás falu, utcavonalas beépítéssel. A Templom-domb és a hófehér templom lábánál fekvő apró kis település kedvelt kirándulóhelye a Marcal forrásvidéknek.